ZALASZABAR

Zalaszabar a Kis-Balaton nyugati partján, szép vidéken, erdőkkel határolt lankás dombok között fekszik, Héviz, Keszthely, Zalakaros, Kehidakustány és Nagykanizsa ölelésében. A szőlőhegyről csodálatos panoráma nyílik a Balaton felé, egészen Badacsonyig, nyugat felé tekintve pedig a Zalai-dombság erdőkkel borított vonalai hullámoznak.

A települést a régi írások Zabar néven emlegetik. A község határában a közelmúltban több ásatás folyt, a területen értékes leleteket tártak fel, ami a település ősi voltát bizonyítja. A honfoglalás korában lakott település volt, de Árpád magyarjai előtt érkeztek már ide szavardok, szabarok, valószínűleg innen ered a település neve. Zalaszabar története során mindig is keresztények lakta település volt, templomának jelentős részét Buzád bán építtette az 1230-as évek körül. Mai formáját a török dúlás utáni korban nyerte el, és Szűz Mária Szent neve templomként tartják nyilván. Az épület teljes egészében műemlékvédelem alatt áll. 2007-ben a falu főtere új nevet kapott, Puskás Ferenc nagy futballistánkról, és vele együtt került felavatásra a sportkiválóság első köztéri mellszobra is, melynek ünnepségén az egykori Aranycsapat még élő tagjai, valamint kedves felesége Bözsi néni is jelen voltak.

A falu lakói mindig mezőgazdálkodással foglalkoztak: növénytermesztés, állattartás, a Zala folyó közelsége miatt halászat, nagy kiterjedésű erdőségek következtében erdőművelés, valamint rangot adó szőlő- és bortermesztés adott megélhetést a lakosságnak. Ősidőktől fogva kitűnő borok termettek itt. Az 1890-es években a London International Wine Fair (Londoni Borvilág) kiállításon aranyéremmel díjazták a szabari bort.

A kis zalai település kedvelt turisztikai célpont. A Balaton és számos nagynevű fürdőváros közelsége csalogató, a falubeliek kedvessége pedig barátságos, már-már családias légkört teremtenek az idelátogató vendégek számára.